2011. szeptember 30., péntek

2. rész

... ami arról szól, hogy az 1. folytatódik. Tegnap nem írtam, mert éppen be voltam rúgva. Most biztos valami vicces részeges sztorit várnátok, de nem történt semmi ilyesmi: én részegen is teljesen normális vagyok. Azzal, hogy külön kiemeltem, hogy tegnap nem írtam, biztos sikerült valakivel elhitetnem, hogy az a célom, hogy mindennap írjak majd. Pedig ez nem így lesz. Sajnos jobb dolgom is van ennél: mint már mondtam, egyetemista vagyok. Ilyen szar dolgokról kell majd írogatnom, mint az egyetemistáknak általában. Most is csak azért írok ide, mert a WOW accountomon épp nincs pénz, a következő South Park rész meg még csak következik, de nem most van, a Barátok Köztöt meg csak az olyan gyíkok nézik, mint Te, kedves olvasó. Igen, én oltalak téged, aki kocka vagyok. Kíváncsi vagy miért? Azért mert a gépem előtt ülök és neked meg fogalmad sincs arról hogy ki vagyok én, úgyhogy úgy oltok mindenkit ahogy a kibebaszott kedvem tartja.
Még mindig olvasod? És közben arra gondolsz, hogy nekem nincs ki mind a 4 kerekem. Mint mondtam, csak azért írom ezt, mert nincs jobb dolgom, viszont olvasni biztos hogy nem olvasnék ilyen szennyet, annyi eszem azért még van hogy ezek után abbahagyjam.
Akik még olvassák, azoknak lehet, hogy ugyanolyan elbaszott humorérzéke van mint nekem, úgyhogy itt van nektek egy egyáltalán nem eredeti, ellenben közepesen szar vicc:

Megy az erdész az erdőben és kiabálást hall.
-Segítség!!!
Odasiet, hát látja, hogy egy krapek meztelenül van a fához kötözve.
-Segítsen erdész úr! Két buzi erre járt, megkötöztek és megerőszakoltak!
Erre az erdész letolja a gatyáját:
-Hát öcsém, ma nincs szerencséd!!!

Ma egész nap dolgoztam, úgyhogy hullafáradt vagyok. Csütörtökön és pénteken  munkába járok. Igazán járhatnék még egy napot, ha nem lenne olyan elbaszott az órarendem, hogy hiába van csak 4 órám egy nap, mégis bent kell lennem 9-től fél 8-ig.

Most pedig arról kell írnom, hogy elment az egyetemről az egyik legjobb barátom, és már soha a büdös életben nem fogom többet látni. Biztos lehetne találkozókat szervezni, de az energiába kerülne. Amúgy lassan úgyis megszakad köztünk a kapcsolat, mert aki Amerikába ment, az szarik azokra, akik Magyarországon maradtak, engem meg szintén nem érdekel, hogy mi van azokkal akik ott kint vannak. Kezdődik a valóvilág, úgyhogy elmentem, cs.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése