2014. május 6., kedd

Kezor boltba megy

Ez a történet arról a Kezorról szól, aki múltkor nagyon unatkozott, ezért elment sétálni. Miközben az utcán sétált, meglátott egy olyan embert, aki ugyanolyan volt mint a többi, ezért odament hozzá.

- Jó napot, Kezor vagyok.
- Jó napot Kezor, én Fizor vagyok.
- Mondja Fizor, seggberúghatnám?
- Az jó lenne, de sajnos nem nagyon érek rá. Egy pofon viszont azt hiszem belefér az időmbe.
Azzal Kezor teljes erejéből pofon is vágta Fizort.
- Köszönöm - mondta Fizor.
- Igazán nincs mit, sőt én köszönöm. Ön szerinte hova menjek most?
- Boltba.

Úgyhogy Kezor elindult a boltba. Útközben egyszer csak megpillantott egy hatalmas reklámtáblát, amire az volt írva jó nagy betűkkel, hogy "Viszket a macskám háta." Nem sokára meg is érkezett a boltba.
- Jó napot, Kezor vagyok.
- Jó napot Kezor, én Sazor vagyok - köszönt az eladó is.
- Ez egy bolt? - kérdezte Kezor.
- Igen - válaszolt Sazor.
- És Ön szerint mit vegyek?
- Látja, ez nagyon jó kérdés, viszont a válasz nem könnyű. Tejet, vagy májkrémet javasolnék, de ha döntenem kéne a kettő között, talán inkább a májkrémet választanám, mert a tej elég gyorsan megromlik.
- Ez igaz - értett egyet Kezor. - Van itt májkrém?
- Sajnos nincs, ez egy pékség. Csak öt kenyeret és egy kiflit árulunk.
- Milyen kár. Tudja hogy hol lehet májkrémet kapni?
- Ha jól emlékszem, egy másik boltban - válaszolt készséggel Sazor.
- Értem, akkor viszlát.
- Viszlát.

Kezor elindult hát megkeresni a másik boltot, ahol májkrémre lelhetne. Út közben egyszer csak megpillantott egy reklámtáblát a következő felirattal: "Nagyon viszket a macskám háta." Kis idő múlva összetalálkozott egy öregemberrel.
- Jó napot, Kezor vagyok - mondta Kezor.
- Jó napot Kezor, én vagyok a varázsló. Szerencséd van hogy velem találkoztál, mert megajándékozlak valamivel. Választhatsz, neked adom a repülés képességét, vagy egy olyan poharat, amiből sosem folyik mellé amit épp iszol belőle. Nos, melyiket választod?
- A repülést - válaszolt Kezor.
- Rendben, már tudsz is repülni. Viszlát.
- Viszlát - mondta Kezor, és elkezdett repülni. Nagyon élvezte az újonnan lelt szabadságot, viszont hamar eszébe jutott hogy miért is indult el, ezért hamar le is ereszkedett vissza a földre, és ment tovább. Ekkor találkozott össze a második öregemberrel.

- Jó napot, Kezor vagyok - mondta Kezor.
- Jó napot Kezor, én vagyok az Alfa és az Omega. Én vagyok Isten. Most pedig próbára teszlek téged, Kezor. Adok neked egy pohár vizet, és ha meg tudod úgy inni, hogy egy csepp se folyjon mellé, akkor teljesítem egy kívánságodat.
Az öregember odaadta Kezornak a pohár vizet, Kezor pedig ki is itta. Egy csepp sem folyt mellé.
- Ügyes vagy, Kezor - dicsérte őt meg az öregember. - Én viszont hazudtam. Nem vagyok Isten, csak egy öregember vagyok, ezért nem tudom teljesíteni a kívánságodat. Átvertelek. Nem baj?
- Nem - mondta Kezor. - Lefényképezhentném Önt?
- Hát persze.
Kezor lefényképezte az öregembert, aztán már úton is volt. Ekkor látott meg egy reklámtáblát, amire csupa nagybetűvel az volt írva, hogy "MACSKA." Ezután nem sokkal összetalálkozott egy újabb öregemberrel.

- Jó napot, Kezor vagyok.
- Jó napot Kezor, én vagyok a táltos. Ha mutatsz nekem egy fényképet egy öregemberről, adok neked egy fantasztikus tárgyat, amivel szinte bármire képes leszel.
Azzal Kezor elővette a fényképet, amit az előbb csinált, és megmutatta a táltosnak.
- Köszönöm, Kezor. Én viszont hazudtam. Nem adok neked semmit, hanem inkább elveszem tőled a repülés képességét. Átvertelek. Nem baj?
- Nem - mondta Kezor. Ezután már hiába próbált újra repülni, nem sikerült neki. Viszont ezen nem volt ideje sokat búslakodni, mert mennie kellett tovább. Útközben egy reklámtáblát pillantott meg az alábbi felirattal: "Vau vau, és szalad a macska." Nem sokkal ezután történt, hogy összefutott egy öregemberrel.

- Jó napot, Kezor vagyok - köszönt illedelmesen.
- Jó napot Kezor, én vagyok a mágus. Szerencséd van hogy velem találkoztál, mert megajándékozlak valamivel. Választhatsz: vagy egy doboz májkrémet kapsz, vagy egy olyan varázsládát, amiben mindig az a tárgy jelenik meg, amire épp szükséged van. Nos, melyiket választod?
- A májkrémet - mondta rövid gondolkozás után Kezor.
A mágus oda is adott neki egy konzervdobozt, és mikor Kezor kinyitotta, látta hogy tényleg májkrém van benne. Le is ült, és meg is ette az egészet. Újult erővel tudta így folytatni az útját. Hamarosan meg is pillantott egy boltot, ahol árultak májkrémet. Bement, és vett is gyorsan egyet. Megette ezt is, és elindult hazafelé. 

Mikor már majdnem hazaért, meglátott az utcán egy embert, aki épp sétált valahova.
- Jó napot, Kezor vagyok - szólította meg. - Önt Zoltánnak hívják?
- Igen - válaszolta az ismeretlen idegen. - Jó napot, Kezor.
- Mondja Zoltán, megpofozhatnám?
- Az jó lenne, de sajnos nem nagyon érek rá. Egy seggberúgás viszont azt hiszem belefér az időmbe.
Azzal Zoltán előrehajolt, Kezor pedig teljes erejéből seggberúgta őt.
- Köszönöm - mondta Zoltán.
- Igazán nincs mit, sőt én köszönöm. További szép napot.
- Viszont.

Kezor nem sokára haza is ért.
- Itthon vagyok! - kiáltotta az üres házban. Majd leült az asztalhoz és meggyújtott egy gyertyát. Nézte, ahogy a gyertya lángja különösen táncol, és érdekes árnyékokat ad a különböző tárgyaknak. Majd ezt suttogta maga elé:
- Utálom a májkrémet.


VÉGE